Kedves Olvasók!
Úgy érzem, nagyon régen voltam itt. Pedig még egy hónapja sincs, hogy megírtam a búcsúmat. Na, de térjünk is a lényegre. Ja, nem, még nem. Előtte még lenne valami fontos!
Nyitottam egy blogot. Ami nagyon nem az, mint amiről - idézőjelben - beszéltem. Mivel ez egy Larry Stylinson fanfiction. Én pedig tényleg meg akartam írni a Kissé gyanús című művemet, már a közepénél jártam, amikor bumm; beleszerettem Larry-be. Én azt nem tudhatom, hogy a kapcsolatuk a valóságban milyen szinten van, csak reménykedhetek, de ez nem jelenti azt, hogy nem írhatok róluk. Pontosabban fordíthatok. Mivel azt csinálom. Nagyon rövid történet, de tényleg, egy fejezet - igazából a blogon szösszenet-nek fogom hívni a terjedelme miatt - alig 1 oldal Word-ben. És éppen ezért kétnaponta lesznek fent a részek. Én már a felét lefordítottam, szóval csak rátok várok. Remélem, velem tartotok majd, akkor is, ha nem vagytok Larry-sek, mivel egy kis kritika mindig jól esik az embernek. Holnap jön az első rész szösszenet, szerdán a második, pénteken a harmadik, szombaton a negyedig... És így tovább. A blogot ide kattintva érhetitek el.
Na, most már rátérhetek a lényegre. Hoztam nektek egy one shot-ot, ami, tőlem szerintem megszokhatóan, iszonyú rövid lett. De ezért one shot a one shot, nem? Nem értem, mások mit irkálgatnak tíz-húsz oldalon át, amikor ennek csak egy egy levegős történetnek kellene lennie. Remélem, érezhető volt az irigylés. Na, mindegy, lényegtelen.
Ebben a pici kis történetben pár dolog el fog térni a GWPL-ben alkalmazott felálláshoz, s így közelebb lesz a valósághoz, egy dolog pedig - szinte erről szól az egész, de nem akarom elárulni xD - semmihez nem lesz... köthető, remélem, ez így értelmes.
És még valami, ez a történet nem teljesen az én fantáziám szüleménye, egy kedves ismerősöm segített néha-néha, na meg jó barátunk a Wattpad. xD És igen, szerintem ennél hosszabb előszót még életemben nem írtam, szóval itt abba is hagyom...
KELLEMES OLVASÁST KÍVÁNOK,
Danielle Cobbler
VOLTAM, VAGYOK, LESZEK
